HTML

Sadia-Mintti

Budapest

Friss topikok

Linkblog

Közigazgatás

2009.04.08. 21:03 Sadia

Budapest közigazgatás

 

Magyarországon három típusú „település” van:

  1. Főváros
  2. Nagyváros
  3. Város
  4. Járás

 

Járás, olyan települések halmaza melyek nem érik el az 50.000 ezer főt. Ezen járás lakók, egy járáspolgármester (6 évre), egy országgyűlési képviselőt (5 évre) és négy tagú tanácsot (6 évre) választanak egy személy listáról. A járáson belül minden teleülés rendelkezhet egy vagy több járást ellátó közfunkcióval, pl. óvoda, iskola, kórház illetve a járáson belüli tömegközlekedést a járási polgármester „tárgyalja meg” a közlekedési társasággal (pl. egy település az iskola funkciót kapja, s iskolabuszok a településekről összeszedik a diákokat, akiket el kell szállítani az iskolába, este pedig hazaviszik őket)

 

Város, olyan település mely eléri az 50.000 főt de nem éri el a 100.000 főt. A város egy polgármestert (6 évre), két parlamenti képviselőt (5 évre), és egy 6 fős tanácsot (6 évre).

 

Nagyváros, olyan település mely eléri az 100.000 főt. A nagyváros egy polgármestert (6 évre), három parlamenti képviselőt (5 évre), és egy 6 fős tanácsot (6 évre).

 

Főváros. Választ, egy régiókként és alrégioként egy-egy képviselőt (6 évre), mely alkotja a szenátust, ebbe a „Infrastrukturális és Közlekedési Civil Szövetség”, „Műemlékvédelmi és Városkép Civil Szövetség” illetve „Élhető Városért Civil Szervezet” is küld egy-egy képviselőt (6 évre). A szenátus választja a polgármester 6 évre, illetve „kisminisztériumai” vezetőit, akik lehetnek a szenátus tagja vagy más külsős személyek is. A Főváros közös tulajdona a szigetek (pl. Margit, Hajógyári). A képviselőknek régiókat kell képviselni, a régiót a régióvezető „vezeti” (~polgármester), tanácsadó testülete a alrégió küldöttek.

Buda régiói és alrégiói:

  1. Észak-Budai Régió (ÉBR): Budakeszi út – Szilágyi Erzsébet Fasor – Margit körút – Duna – Budapest közigazgatási határ (az utak/utcák mindkét oldala a régiók „tulajdonát” képezik, így nem alakul ki olyan helyzet melyben az út/utca egyik oldala egyik régióé a másik a másiké) + Pesthidegkút
    1. Észak-Buda
    2. Óbuda
    3. ÉBR-Dél
  2. Régi-Buda Régió (RBR): Margit körút – Alkotás útja – Budaörsi út – Villányi út – Bartók Béla út – Duna + Moszkva tér, Móricz Zsigmond tér, Gellért tér (de a BME épület együttese nem)
    1. Palota-várnegyed, Batthyány tér és környezete
    2. Naphegy-Gellérthegy és környezete
  3. Hegyvidék Régió (HR): Budapest közigazgatási határa – Budakeszi út – Szilágyi Erzsébet fasor - Alkotás útja – Budaörsi út
  4. Dél-Buda Régió (DBR): Budapest közigazgatási határa – Alkotás útja – Budaörsi út – Duna – Bartók Béla út
    1. Bocskai-Etele-Andor „körzet”
    2. Budafok
    3. Tétény

Folyt.köv.

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sadia-mintti.blog.hu/api/trackback/id/tr701054649

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.04.09. 11:57:55

Na, először is hajrá a bloggal! Sok sikert hozzá!

Konkrétan erre meg:

Nagy falat ez a közigazgatás az egyszer fix, és az is hogy alakítani kell rajta.

Az nem tiszta, hogy a kistelepüléseknek lenne e saját polgármesterük is? Ha igen, akkor nem rossz egy ilyen feljebb álló, koordináló szerepkörű "járáspolgármester".

Az OGY képviselők témaköre már jóval messzebb menő kérdéseket is felvet. Hány kamara kell? Lehetnek e polgármesterek képviselők? Hány képviselő kell, milyen legyen a választási rendszer, stb... :)

Budapest közigazgatásán szintén változtatni kell, mert a jelenlegi rendszer nem működik jól szereplőinek köszönhetően. Most anélkül hogy részletezném, én kevesebb kerületben, és testületben gondolkodnék. Magát a fővárosi önkormányzatot is át kellene gondolni. Több út is van, külföldi példákat kellene ismerni, aztán kigondolni a sajátunkat. Sajnos nem ismerek túl sok külföldi példát. :( Utánaolvasok majd!

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.04.09. 12:22:08

@BDzsH: A járáson belül lévő településeknek, kivéve ha város, vagy a nagyváros kitételének megfelelnek nincs polgármester. Ma Magyarországon (in wikipedia) 20db 50ezer feletti város van, 10db 50-100ezer közötti és 10db 100ezer feletti. A Járáspolgármesternek feladata, a járás közügyeinek koordinálása, megszervezése (pl. hol van a legalkalmasabb hely egy iskolához, az iskolához tartozó iskolabusz "fenntartása" és megszervezése stb.)

OGY.: sajnos nem vagyok politológus (;)), de mivel még nem teljesen számoltam ki, hogy db országgyűlési képviselő lesz így erre konkrét válasz nincs, de ~200 fős lenne a parlament saccper kb. A járás = választókerület, amelyek egy képviselőt küldenek a parlamentben. A járási polgármesternek dolga, hogy bent üljön a hivatalban és intézkedjen más nem. A járási ogy. képviselő képviseli az ország illetve az adott járás érdekeit. Ez a rendszer nem zárja ki a járásszövetség létrehozását sem, de erről majd később. A város és a nagyváros is küld képviselőket, de a polgármester ugyanúgy ott csücsül a hivatalában.
A választási rendszer, személyékre szavaznak az emberek, és ha valaki eleget tesz a választható jelölté való statuálásra (ergo választható lesz) az indulhat, lehet párttag, legyen egyéni képviselő is. Így egy olyan tanács is létrejöhet ahol mindegyik tag más színekben van.
(a kamara nem tudom mi, sajnos)

Bp. közigazgatási elve, lényegében abból állna, hogy maga a szenátus dönt a kérdésekről, hol legyen lakópark, hol legyen játszótér. a Régió vezetőknek illetve alrégió vezetőknek annyi a feladatuk, hogy területükről ellássák információval a szenátust, hogy az minél jobban tudjanak dönteni. De, hogy ne csak "pártpolitikai érdek" domináljon így a szenátusban részt vesznek civil szervezetek is melyek "talán" nyomást tudnak gyakorolni a szenátusra (de pl. a vétójog szerintem túlzás lenne).
A kerületek rendszeremben megszűnnének, régiók és alrégiók vennék át a szerepet."A képviselőknek régiókat kell képviselni, a régiót a régióvezető „vezeti” (~polgármester), tanácsadó testülete a alrégió küldöttek."

Köszi, a "elsőhozzászolást" :D

Kuruttya 2009.04.12. 01:51:12

Szerintem kitörne a népharag ha az x ezer jelenlegi település közül mindössze 20 lenne önálló, és rendelkezne város címmel. Na nem mintha pl Gyál megérdemelné hogy önállóan városnak hívják, de manapság még egy néhány ezres település is képes ketté-népszavazni magát.
A másik érdekes kérdés, hogy mi számít egy településnek? A jelenlegi közigazgatási határok eléggé megkérdőjelezhetőek. A vidéki nagyvárosok esetében pl a szűk értelemben vett városon túl hatalmas terület tartozik hozzájuk közigaztásilag, gyakran kisebb falvak és tanyák is. Budapesten pedig még Budaörs sem része a városnak, miközben Rákoscsaba meg igen; vagy például Pestszentimre és Gyál között csak az mondja meg, hogy hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik aki szemfülesen nézi a táblákat, az egyik mégis Budapest, míg a másik egy "vidéki város".

Sadia · http://sadia-mintti.blog.hu/ 2009.04.12. 10:07:54

@Álmos: Persze kétségtelen, hogy a népharag, de azért mégis abszurd, hogy kis települések is városok, miközben az 50ezer főt sem érik el. Ezt a békát le kell nyelni, és inkább a háborgás helyett a népszapuralatra helyezni a hangsúlyt. Közigazgatási határt, bolygatni meg nem tudom kell e. Ehhez nem értek. Majd később lesz szó az "agglomerációs városokról" mely egy más tészta, hisz ott létre kell hozni egy közös tanácsot, melyben az agglomerációs képviselők, város képviselői, illetve az adott megye képviselője is részt kell, hogy vegyen. Ezen "tanácsnak" kell határozni, hogy mit vállal el a város és mit agglomeráció város, és ezt pénzügyileg, hogyan osztják meg, illetve utak, utcák tekintetében "megyei döntés" is szükségeltetik.
Persze a közigazgatás kérdéséből a megyék sem maradhatnak ki, azok határai sem tartom megfelelőnek. Pl. a Balaton térségen több megye osztozik, és ebből már adódott probléma. Így szükségeltetik egy Balaton "vármegye" létrehozása is, Keszthely-Tapolca-Siófok hármas-városszövetség létrehozásával. De ugyan így a a Észak-Déli Duna szakasz is egységes irányítást igényel (Pest-Bács-Kiskun megye, Kecskemét megyeszékhellyel pl.)

Szóval, persze, értem én a népharagot, de azért mégis csak valahol meg húzni a határ vonalat, s a szokásos hőbörgés helyett a népszapuralatra kell helyezni a hangsúlyt, melyet állami és "települési" támogatással is meg kell toldani (mondjuk 50%-50%, egy gyerek után az adott év előtti átlagkereset kétszerese egyszeri támogatás (ez asszem most kb 200ezer lenne (?)), persze kikötéssel, pl. magyar állampolgár, 5 éve Magyarországon él, 5 évig nem hagyja az országot stb.)