Sadia-Mintti

CET közönségtalálkozó.

 

CET közönség találkozóra került sor a Corvinuson, így az ott elhangzottakról lesz szó, azonban (piros színnel) saját megjegyzéseim is hozzá lesznek fűzve.

 

A történet 2005-ben az EKF programkeretében kezdődik, s itt történik a Duna „újrafelfedezése” is. Ennek a programnak hatása főleg jövőre érvényesült volna, a 2011-es EU elnökség kapcsán. Amiről mondhatni „lecsúszott”, ha jól értelmeztem a események egy jó része Gödöllőn lesz. Másfelől az EKF program is kérdéses, mégpedig látva a pécsi eseményeket illetve a metró történetét, nem biztos a siker, azonban tény valami megmozdult volna. És hogy hol lehetett volna az EU elnökség? Hol máshol, mint a királyi palotában. Kiváló helyszín, ott a köztársasági elnök székhelye („magyar állam”) illetve a főhercegi palota helyreállításával, a miniszterelnök is helyett kaphatott volna, így a „magyar állam” teljesen reprezentálhatott volna. Az már csak a hab a tortán, hogy a fogadott vendégeket a Krisztina-szárnyban lehetett volna elszállásolni, illetve minden helyszín adott lett volna. Úgyszólván az EU elnökség nem zavart volna vizet, hisz egyhelyben lett volna (természetesen a különböző kirándulásokat leszámítva). Ehelyett a királyi kastélyba lesz. Gödöllőn.

 

A beszélgetésen szóba került, hogy maga Ferencváros kiérdemelte a kulturális centrum elnevezést (ami nem nehéz, hogy ott van a MÜPA és a Nemzeti, de gondolom nem csak erre gondoltak) illetve a CET-tel kialakul egy korzórendszer Szabadság-híd és a MÜPA között. (Ehhez hozzácsatlakozik, szerintem, a MTA-ig tartó rész is (MTA, Vigadó (üzemen kívül), CET, Nemzeti, Müpa), másfelől ott egy új fajta megújulás is van – Roosevelt tér, Március 15. tér, Fővám tér - ami megint csak erősíti a korzó „újra életesedését”. Az más dolog, hogy szerintem a korzó régi szállóinak újjáépítése, a korzó teljes burkolat és infrastruktúra cseréje, az Erzsébet szobor helyretétele illetve az Erzsébet híd déli támfalának helyreállítása sem lenne utolsó, más ha Continentál előtt sétál az ember (főleg ha mögötte), mint mondjuk a Hungária előtt, szerintem).

 

Megújul a Nehru-part (főváros) és a Csarnok-Egyetem tér is (Ferencváros), mely 400 milliós fejlesztés és ehhez tartozna egy turisztikai központ felépítése, szálló a trafóhoz kapcsolódóan illetve mélygarázs. Azonban a villamos levezetése a CET mellet 3,5 milliárd forint, mely nem lett bevállalva (800 méter villamos sín föld alatt vitele). Ferencváros kérése volt, hogy legyen lenyesve a Közraktárak egyik épület, melynek oka egy Vigadó vagy Batthyány tér kialakulása, azonban ez nem tud érvényesülni az autósávok miatt (később a hölgynek kifejtettem azt is, hogy nem csak ez okoz gondot, elég arra gondolni, mint a Váci útról, mint a Szabadság-hídról nem „könnyen” megközelíthető, ennek következtébe kissé eldugottra sikerült. Mondhatni „körül van bástyázva”, előnye a Duna, de ennek következtében hátránya is)

 

Az épületben kialakításra kerül két 800 m2-es előadóterem, 800 m2 könyvesbolt, ezen kívül Galéria, Fesztivál központ (pl. Ferencvárosi nyári fesztivál) illetve Sörbár-Sörkert Söröző 2400 m2 terasszal. A CET 30% kulturális hasznosítást kap, négy részből áll, egyrészt az üzemeltetőből (Porto Invest), CET üzemeltető egységből, eventhall-ból és a kulturális részből.

 

Szóba került a „közvetlen” környezetben zajló események is, mint romkocsmák, Ráday utca, Mikszáth tér, mint egymást erősítő hatások (most hogy narancsba borult Budapest, érdemes lenne a tisztelt felső városvezetésnek elgondolkodnia, hogy ezen kerületi szintű főutcásításokat egy mederbe terelje, s ne mint önálló kezdeményezések lebegjenek a levegőbe). Illetve szóba került, hogy a városfejlesztés és a kultúra nagyon szoros egybe fonodásban van, mondhatni, ha nincs kultúra nincs városfejlődés, van benne logika, ámbátor a romkocsmák mellet ugyanúgy felépíti a befektető a lakóparkot a bérház helyére….

 

Az épület 60% bérbe adott, három szint lesz három különböző funkcióval. Lesz egy piac (!), tőkehús (mangalica), pálinka, kenyér, virág stb. kellékkel, mint egy Vásárcsarnokkal konkuráló létesítmény. Azonban ez nem egy nosztalgikus pirospaprika fűzére piac lesz, nem egy „nem létező”, hanem egy autentikus piac (ezek így szó szerint hangoztak el). Ezen kívül egy gasztroszint, mely rendelkezik egy 5 méter széles terasszal, a 9 méter széles korzóból, és egy kreatív rész (dízánj, kreatív ipar, építészet, könyv, divat, szóval elvileg enm konkurense a Király utcabeli illetve Desing terminállal, vagyis még nem tudni). A szerződéséket nem a Porto Invest, hanem a Főváros köti! Lesznek ingyenes programok, evezős sportok (sport, kultúra, gasztró, közösség, shopping – mint a CET „lényege”), futóversenyek, biciklis kultúra (film, „nők tanítanak biciklit szerelni nőknek).

 

245 parkoló lesz a föld alatt, és 12 buszparkoló (!). környezetvédelem terén, lesz geotermikus fűtés, illetve ügyelnek az újrahasznosításra. Lesz emeletközi csúszda, illetve valószínűleg lesz egy ennél is attraktív tárgy is. Nem lesz zsinórpadlás, így az ilyen események nem lesznek. Ha PECSA-t felújítják akkor az ottani rendezvények is ide kerülnek (más kérdés, hogy a PECSA felújítása mellett a Városliget is kaphatna egy „újradefiniálást” illetve egy erős ráncfelvarrást. Ugyan történik a Műjégpálya felújítása, de nem csak ez az egyetlen eleme a Városligetnek. Pl. olyanokon érdemes elgondolkodni, hogy Felvonulási tér, Andrássy és Kacsóh Pongrác úti felüljáró rendszer kapcsolatának megszüntetése, illetve a Szépművészeti és Műcsarnok összekötés a Hősök tere alatt stb.)

 

Hideg burkolatok helyet, fa burkolat lesz (itt hangzott egy érdekes megállapítás is, Bojár: pláza nem más mint az utcai tér privatizációja, amire kiváló példa a Corvin Bevásárlóközpont, mely pont lényege lett volna a nem pláza jelleg, hanem fedett utca, mely „korzózásra” alkalmas, ha már pláza ott a Mária Terézia Laktanya)

 

És ezzel véget is ért :)

 

Üdv.

http://elteonline.hu/online-tudomany/2188/kozgazos_eladas__balnak_a_parton

 

Mi is az Erzsébet-tengely?

Az Erzsébet-tengely nem más, mint az Eskü/Március 15. tér és a Bosnyák-Örs vezér tere közötti útvonalak összefoglaló neve. (Szabad Sajtó útja, Kossuth Lajos utca, Rákóczi út, Kerepesi-Thököly út).

 

Három szakasza van,

1. Belvárosi (Eskü/Március 15. tér – Baross tér)
2. Olimpiai háromszög (Baross tér – Hungária krt.)
3. Külvárosi (Hungária krt. kívül eső szakasz)

 

Elő szakaszok „rehabilitációja” (Buda)

1. M7/M1 bevezető szakaszának a Egér úttól való szűkítése 2x2 sávosra (+ buszsáv ha igény van rá)
2. Bartók Béla út meghosszabbítása a Budaörsi útig (Rimaszombati úton át)
3. Beregszász úti körforgalom (B. B. út, Budaörsi út, M1/M7 bevezető)
4. Budaörsi út és Lágymányosi híd összekötése a vasút mentén
5. Budaörsi-Nagyszőlős úti körforgalom
6. Zólyom utca és Bocskai út összekötése (Budaörsi út és Bocskai út összekötése)
7. BAH© körforgalom (egy felüljáró részlet meghagyásával, mely mint kilátó pont funkcionálna)
8. Alsóhegyi utca és Aladár utca összekötése a jelenleg üres telken át
9. Döbröntei téri „körforgalom” (felüljáró rendszer szanálása)

 

Elvégzendő rehabilitációs övezetek Budán

1.      Döbröntei tér

Rudas fürdő rehabilitációja, bővítése és fejlesztése a második világháború előtti állapotra, közvetlen kapcsolat létrehozása a Duna parttal (forgalom föld alá helyezésével), villamos megálló létesítése (Rudas fürdő megálló)

2.      M1/M7 bevezető – Budaörsi út >> Iroda övezet - „budai Váci út”

 

A pesti szakasz

1. Erzsébet híd – Sz. S. útja – Kossuth Lajos utca

Sávszélesség: 2x2 sáv + villamos-busz sáv (villamosokról később) + bicikli

 

A Régiposta utca vonalában mind a Pesti alsórakpart mind a Belgrád rakpart alagútba fut bele, mely egészen a Havas utcáig eltárt, ahol „előbukkan” s egyik ága a Ferenc József híd felé, másik fele pedig a Közraktár utca felé megy. („Ferenc Jóska alagút”). Villamos felszínen közlekedik.

 

Plébánia szakasz:

Március 15./Eskü tér egészen a Dunáig nyújtózkodik. Felújításra kerül a Belvárosi Plébánia templom, kulturált környezetté válik a romkert (akár díszkövezetben megjelenhet, az eredi erőd vonal). A tér maga parkosított, díszburkolattal ellátott, illetve helyreállításra kerül az Erzsébet emlékmű.

Duna utcai szakasz:

Egyszerűség kedvéért „Duna tér”. Helyreállításra kerül az eredeti támfal, így feltöltött terül alá kerülhet a mélygarázs, melyet a „Ferenc Jóska” felől lehet megközelíteni, illetve a hídról lekanyarodva. Itt kialakul egy „kis lámpás csomópont, mivel a mélygarázs közvetít a „Ferenc Jóska alagút” és a Kossuth Lajos utca között.  A tér maga parkosított, illetve kialakításra kerül egy 10 busz tárolására alkalmas „sáv”. Duna tér szintén kinyúlik a Duna felé.

 

Klotild palotáknál az út a mélybe fut, egészen a Városháza utcáig.

A Veres Pálné utca és a Városháza utca között terül el a Kígyó tér, a Kígyó tér és a Reáltanoda utca között pedig a Ferenciek tere.

 

Ferenciek tere középére lenne áthelyezve a Nereidák-kútja. M3 Ferenciek téri megállója felszínre lenne hozva, modern üveggömbben, mely közvetlen a térre nyílna, itt kapna helyet egy BKV pénztár.

 

Az alagutat kihasználva lenne létrehozva egy „teherállomás”, melynél a környezet árufeltöltése megtörténne. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy parkolósávot, melybe a teherszállító kiáll, itt található egy teherlift, melybe az árut bepakolva felszínre hozhatja, ez közvetlenül a Királyi Bérház Ferenciek terére néző oldalában lenne kialakítva, a jelenlegi Smach területét „megcsonkítva”.

 

Fontos a kulturális funkció erősítése, így az Egyetemi Könyvtár fejlesztése is megtörténhet. A régi alagút rendszert kihasználva egy kétszintes mélyraktár lenne kialakítva, melybe a könyvtár elhelyezheti könyvállománya azon részét melyet raktározni kíván. A felszabadult helyeket, a szabadpolcos állomány bővítésére és konferencia-kiállító helyeket lehet létrehozni. Ezenkívül a Szép utca egyszintes ingatlanokat kihasználva, helyet kaphat a Egyetemi Levéltár, illetve egy „egyetemi kuckó”, melyet az egyetemisták alakítanának ki. Itt kaphatna helyet a Questura és az Eötvös kiadó is. Ezzel a Reáltanoda utca is csatlakozna az „Egyetemi Negyedhez”.

 

Fontosnak tartom a Irány utca-Reáltanoda utca sétáló övezetté alakítását, hisz ez is tengely a Dunára.

 

A Kígyó tér díszkövezett, melybe mintaként egy kígyó lenne belefutatva. Helyreállításra kerülnének a Ferenc József által adományozott szobrok is (Werbőczy és Pázmány), melyekhez a kövekbe kis „emléktáblák” is bele lennének téve. Ugyanígy emléktáblák lennének elhelyezve a tér neveiről különböző helyek. A tér maga díszkövezett, parkosított „sétatér”. („a tőke úgyis megtalálja a funkcióját” :))

 

2. Rákóczi út (Astoria-Baross)

Sávszélesség: 2x2 sáv + villamos-busz sáv (villamosokról később) + bicikli

 

Az Astoria is átalakul. Körforgalom lép életbe, a metró feljárok (az aluljáró megmarad) az épületek integráns része lesz (árkádosítás megszüntetése), de az átkelés megszűnik az aluljáró privilégiumának, megtörténik a zebrák felfestése. Az Erzsébet híd felé érkező villamos megálló az Astoria Szálló mellet helyezkedik el, a Blaha Lujza tér felől pedig az East-West Irodaháznál (Astoria megálló).

 

Érdemes az a gondolatot megfutatni, hogy az Astoria Szálló – Kékcsempe Ház – Fehér-kőburkolat Ház  és a East-West Irodaház közötti sávban egy mélygarázs bővítést létrehozni (East-West Irodaház mélygarázs). Ennek bejárata az „Üvegkalitka Irodaház”-nál lenne, az aluljáró alatt futva érné el a parkolót. Kijárata ~ Unger-háznál bukkanna fel (a zebra után). Ebben a parkolóban helyezhetné el Astoria Szálló vendégeinek, illetve a ELTE-BTK dolgozóinak és hallgatóinak gépjárműét.  Ezáltal egyfelől egy sétány nyílna a Campus és East-West Irodaház között mely egészen a Puskin/Esterházy utcáig nyúlna (Eötvös/Pázmány/Mária Terézia sétány), másfelől a Campus megszabadulhatna gépjármű tároló funkciójától, így a Campus zöldesítése is megtörténhetne.  Ezáltal egy újabb zöld terület éledne újjá a Belvárosban.

 

Síp utca. Itt szintén mélygarázsépítés kezdődne a Síp utca Dohány utcától „lefele” eső részén. Ez kinyúlna a Rákóczi út alá is. Ennek ki és bejárata a Síp utca Dohány utcától „lefele” eső részén lenne, mind a be- mind a kijárat a Rákóczi útra esne.

 

Blaha Lujza tér megújulása

 

 

 

Sírni fognak műemlékesek, s én is, de a Rókus Kórház bontásra kerül, kivéve a templomot s a műemlék „részleteket”. A kórház „integrálódik” Péterffy kórházba (úgyszólván a Erzsébet-Józsefváros Kórházba, mely a MÁV kórház mellet a belváros látja el egészségügyi téren). Stáhly utca, Vas utca, Gyulai Pál utca, Márkus Emília (Corvin/Rókus) utca), Stáhly utcától északra eső Somogyi Béla (Sajtószékház utca) utca sétálóutca lesz.

 

A leglényegesebb változás, mint ahogy az ábra is mutatja, hogy a Vas utca és az Akácfa utca között szintén föld alá kerül a forgalom. Az így keletkezett hatalmas teret (Rákóczi út, Blaha Lujza tér, Rókus kórház tömbje), egy új funkció tölti be, ez pedig nem más, mint a városigazgatás, vagyis a Fővárosi Önkormányzat ’Palotája’.

 

Az épület tükrözné Budapest építészeti fejlődését, így a Rákóczi úti homlokzat New York Palota és egy Győri Városháza „mix keverék” lenne, míg a Gyulai Pál utcán lefele haladva pedig a homlokzat modernbe csapna át. Gondolom egy ilyen „kevert” épület megalkotása egy profi építésznek nem gond. A funkciók is homlokzat szerint csoportzsolnának, míg a Rákóczi úti homlokzati oldalon helyezkednének egy a reprezentatív terek, addig a Stáhly utcai homlokzatban helyezkednének el a „dolgozó” helyek. :).

 

Érdekes gondolatfuttatás az is, hogy a BKV adósságának csökkentése érdekében a BKV átszervezet, csökkentet létszámú „szellemi állományát” ideiglenes a Városházára költöztetni, a BKV vezér szerepét a főpolgármester venné át (ez plusz fizetéssel nem járna), illetve két alpolgármester (Kötöttpályás közlekedési alpolgármester és Közúti közlekedési alpolgármester). Ez az állapot addig tartana, míg a BKV székház bérleti díja nem csökkenti nullára a BKV adósságát. Mindenesetre érdemes azon elgondolkodni, szükség van a BKV vezetés fenntartására, s nem elég-e a Városházáról irányítani? (persze ez normális viszonyok között érvényesülne legjobban, nem pártérdeki politikában)

 

A teret kisebb parkok öveznénk, díszkövezve lenne. A város fontosabb évszámai díszkeretben kapnának hely a díszkövezetben, melyhez leírás is tartozna. Fővárosi Önkormányzat Palotájának homlokzatát a város híres vezetői díszítenék, összesen 10 személy. A téren helyett kapna a Színház allegorikus szobra is. A metrófeljáró is, ha lehetséges szintén a Kígyó térhez hasonlóan üveggömbben végződne. Megszűnne az aluljáró, a közközlekedést a zebrák vennék át (árkádosítás megszűntetése). Megtörténne a Corvin Áruház felújítása.

 

Nagyberuházáshoz tartozna a Népszínház-Népopera/Nemzeti Színház helyén egy hiánypótló építmény (persze nem ragaszkodok a Népszínház-Népopera visszaépítéséhez, de ezt sem tartom elvetendő ötletnek). Ennek funkciója kulturális lenne, mondhatni a Fővárosi Művelődésházként funkcionálna. /szaggatott fekete vonal/

 

Fontos beruházás lenne a Népszínház utcai villamos vonal bevezetése a Kossuth-Rákóczi tengelybe. Ez persze természetesen a teret bizonyos szinten kettévágja, de kellő építészeti átgondolással is ez megoldható.

 

Körfogalom a Rákóczi-Erzsébet/József krt. esetén megfontolandó.

 

A Blaha Lujza tér és a Baross tér között lényeges változás nem történik. Lényegében a később említendő tömb rehabilitációt érdemes megemlíteni illetve a Köztársaság (Tisza Kálmán tér) rehabilitációját, hisz közvetlenül ez is kapcsolódik a Rákóczi úthoz. Mindekképpen megtartandónak tartom a Népoperát. Fontos lenne, a térnek „vonzó arculatot” adni, mely által elindulhat a tér „életesedése”. A tér közepét Tisza Kálmán szobra foglalná el. Akár az eredeti terv alapján is!

 

Baross tér már nagyobb falat. Mindenképpen egy Oktogon szerű körfogalom létesítését javasolnám, ezáltal a felüljáró bontása is megtörténhet (ugyanúgy ahogy a Nyugati esetén is ajánlatos lenne). A közközlekedést zebrák és aluljárók vegyesen szolgáltatnák.

 

A tér izgalmas építészeti megoldásokat ígér. A körfogalom zavartalansága érdekében a Huszár utcánál a villamos a föld alá bukik, és a -1-es szinten éri el a Baross teret (-2 mélygarázs; -3 metróaluljáró; -4 metrómegálló). 

            -1 szint – P+R (időjárás független megálló)

Villamosmegállók (Keleti pu. – Olimpia Kapu)

Metró és vasútmetró feljáró (lásd a „Vasút-metró, metró-vasút” című cikkemet)

Keleti Pályaudvar és a Kerepesi út között mélygarázs (-2-es szinten is)

Buszforduló-buszállomás, azon buszok számára, melyek a villamos bevezetése után igényben maradnak

Jegypénztárak (BKV, Volán, MÁV) illetve üzletek.

                        -2 szint – mélygarázs

-3 szint – metróaluljáró

           

            A felszín is átalakul ezzel. A teret három részre oszthatjuk,

                        Thököly út-Keleti Pályaudvar-Kerepesi út által határolt háromszög

Ez lényegében füves park lenne, Baross Gábor szobrával, mely eredeti helyén lenne elhelyezve (lásd archív felvételek). A park egészen a Keleti pályaudvar bejáratáig húzódna, a gépjármű forgalom lényegében megszűnne (kivéve tűzoltóság, mentők illetve rendőrség).

                        Thököly út-Keleti Pályaudvar által határolt derékszögű háromszög

                                    Fásított park.

                        Keleti Pályaudvar-Kerepesi út közötti terület

                                   Fásított park.

 

3. Olimpiai Háromszög (Thököly út-Stefánia út-Hungária krt.-Kerepesi út)

Sávszélesség: 2x2 sáv + villamos-busz sáv (villamosokról később) + bicikli

 

Lényegében ez az Olimpiához szükséges feltételek, részletes, de nem részletekig menő passzusa.

           

            Az Olimpia második kapuja (vizuálisan is) a Dózsa György út-Thököly út-Istvánmezei út találkozásánál kapna helyet, mely kontaktban állna a Felvonulási és a Hősök terével is.  Sajnos e „kapuképzés” a lakótelep építés következtében akadályokban ütközhet.

 

A Dózsa György út e kapunál a föld alá kúszna, egészen  a Kerepesi útig, ott térszínben találkozna a Kerepesi úttal, s ezután az Asztalos Sándor út vonalát követné (mivel a vasút ezen területen megszűnt így egy közép- és oldalt fasoros sugárút jönne itt létre). Ez az útvonal a Kőbányai út-Könyves Kálmán krt. kereszteződésbe futna bele, természetesen körfogalom formájában. (1.)

 

Erre vízszintes utak lennének a Stróbl Alajos utca meghosszabbítása a Fiumei útig. A Salgótarjáni utca, mely a Fiumei úttól egészen (Albertirsa úton át) a Fehér útig illetve a Keresztúri útig „érne”.

 

Ugyanilyen fontosságú út lenne a Pongrác út/Barabás utca-Albertirsa út/Korponai utca/Vaspálya utca egyesítése és a 4-es főútba való bevezetése (Ferihegyről így közvetlen, forgalmat nem zavaró út alakulna ki az Olimpiai területekre illetve a Belvárosba). (2.)

 

E két új út között (az egyszerűség kedvéért Aréna út (1.) és Dreher Antal út (2.)) megtörténne a terület rehabilitációja és fejlesztése („újjáépítése”). Fő funkciója a sport körül mozogna (sportpályák, sportszállók, edzőtermek). Természetesen, ahol lehet, parkos tereket is kell alakítani.

 

A másik fontos tömb rehabilitációs a Thököly út- Verseny utca-Aréna út által határolt tömb lenne.

 

Ezután már csak a Keleti Pályaudvar hátsó vastengerének feltöltése marad hátra. Itt lényegében, az olimpiai létesítmények kapnak helyet, nagyvalószínűséggel a szálló sor a Kerepesi útra „nézve” fogja elfoglalni „helyét”.

 

4. Külső szakaszok, Bosnyák tér és Örs vezér tere

Sávszélesség: 2x2 sáv + villamos-busz sáv (villamosokról később) + bicikli

 

Fogalmak:

Metropolis: fő jellemzője a felhőkarcolók, magas házak illetve tágas ligetek. Főleg iroda negyed

Nagyvárosi: 4-5 szintes épületek, főleg irodák, de lakások is. Parkok.

Kisvárosi: 2-3 szintes bérházak, parkok.

 

Thököly út, lehetséges projektek

1. Thököly-Hungária-FranciaMexikói kereszteződés

Egy hosszúkás teret lehet itt kiképezni. Érdemes végig gondolni a környezet építészeti értékét, illetve az ehhez adható értékeket. Itt egy metropolis-nagyvárosi koncepció elképzelhet, kapuképzéssel (~Madách út) is akár.

2. Thököly-Róna kereszteződés

Nagyvárosias, mégis a kisvárosi koncepcióhoz húz. Mindenképpen érdemes a Róna utcát is fejleszteni (közép- és oldalt fasoros félkörút) kivezetni egészen a Kerepesi útig.

3. Bocskai tér

Egyértelmű rehabilitáció. Meg kell alkotni a „teret” s ehhez funkciókat is adni (pl. közigazgatási csomópont, kiskereskedelmi csomópont (nem pláza!)) ehhez kellékként a villamosremízt érdemes áttervezni. (a remíz és az egyéb funkció nem zárja ki egymást). Ezzel szemben létrejöhet a „szakrális tér”, a park állapotának fejlesztésével egyetemben.

Mivel a Bosnyák utca ketté lett vágva érdemes újraegyesíteni (Rózsavölgyi utca). A Csömöri út – Bosnyák utca között egészen a Szuglói körvasút sorig érdemes egy relaxációs-reaklációs-sport-wellnes zóna lenne. Parkokkal, sport területekkel, úgyszólván egy „csendes zóna”.

 

Ezzel be is zárult úgyszólván a kör. Itt búcsúzunk az Erzsébet-tengely Thököly szárnyától.

 

Kerepesi, lehetséges projektek

 

Fontosabb csomópontok melyek lényegében (természetesen a Olimpia építkezések módosítják környezetüket, pl. a Stadionok metróállomást) változatlanok maradnak nem kerülnek részletezésre (Kerepesi-Aréna, Kerepesi-Hungária).

 

a.      Kerepesi-Dreher Antal-Fogarasi-FranciaMexikó-Albertirsai csomópont

Egy nagyvárosi csomópont. Mindenképpen metropolis jelleget kellene, hogy öljön, de emellett a meglévő épületállományhoz igazodó nagyvárosi stílus is dukál. Körfogalom szerintem ajánlott.

b.      Kerepesi-Róna kereszteződés

Érdemes a Róna utca esetében tovább gondolni az út vezetését, az Ügető mellet, mint feltáró út egészen a Fehér útig (mint említettem a vasút-metró cikkben, a metróremíz itt megszűnne). Változás a remíz területén történő építés után áll be.

c.       Örs vezér tere

Itt történik a legradikálisabb változás. A Kerepesi villamos vonal becsatlakozik a Nagy Lajos király utcai és a Fehér úti villamos hálózatba. Szintén „szintezés” lép érvénybe itt is (mint a Keleti pályaudvarnál)

-1 szint: volt metróállomás alatt létrejön a buszállomás, mely egyfelől BKV másfelől VOLÁN járatok „használnak”. Idetörténik az összes buszvégállomás áttevés (legyen az troli vagy szimpla busz).

Ezen a szinten kerül kialakításra egy mélygarázs is, de ez az IKEA-Sugár előtti terület alá. Ez a mélygarázs egyfelől kiszolgálja a lakótelepen élőket, a környék lakosait (P+R) illetve a áruháznegyed forgalmát is.

                        -2 szint: mélygarázs

                        -3 szint: Vasút-metró szint

 

Felszíni rendezés kapcsán parkosításra kerül sor az IKEA-Sugár előtti területen. Kerepesi-Fehér vonalon metropolis jellegű építkezések lennének, melynek „koronája” az jelenlegi BKV magasház helyén épülő „felhőkarcoló”, mint „városszimbólum”. A piac, vagy a jelenlegi helyén marad, vagy az Örs csomóponthoz „közelebb húzódik”. Beljebb az Ügető és a irodaövezet között, pedig az Olimpia itteni intézményei lennének elhelyezve.

 

Itt be is fejezem (7. oldal!) a területek elemzését, s rátérek a közközlekedés fejlesztésében, mely konkrétan a villamos hálózat „újjáépítése”.

 

Lényegében a villamosok a buszokat váltanák ki. Ez főleg a Szabadsajtó-Kossuth Lajos-Rákóczi tengelyre igaz. A Kerepesi úton haladó villamos vonal (Baross tér-Örs vezér tere) egyfajta szolgáltatás fejlesztés, mellyel egyfelől az Olimpia lenne kiszolgálva másfelől a lakótelepek. Fontos előrelépés a Népszínház utcai és a Festetics György utcai vonal beszövése a villamos hálózaba. Thököly úti villamos vonal végállomása a közlekedésmérnökök dolga kijelölni (akár a Pólusig is elmehet!). Ami még fontos, hogy a Erzsébet híd budai hídfőjétől a villamosok a budai végállomásokig mennének (számozástól függően, természetesen), pl. Batthyányi tér (később Bécsi út), Hűvösvölgy, Farkasréti temető stb..

 

A villamosok ezzel zárnám.

 

Még fontos városfejlesztési program az, hogy ne csak ezen útvonalak újuljanak meg, hanem történjék meg az út épületállományának fejlesztése, a >>tömbrehabilitáció<<. Ne csak külsőségben  újuljanak meg a házak, hanem belsőleg is. Ahol lehet a szoba-konyhás gangokat egybe kell bontani, nagy közös udvart létrehozni. Tetőtér beépítést a ház javára fordítani (bértető program =)).

 

Írásom végeztével, köszönöm türelmedet, hogy végigolvastad. Remélem hasznos volt.

 

Üdv,

Sadia-Mintti

Véleményem szerintem a metróhálózatnak ideje lejárt. Feljebb kell lépni egy szinttel, s integrálni kell a MÁV, HÉV és Metró hálózatot, melyre Bp. adottságai alkalmasak.

 

Össze kell kötni a Keletit és Nyugatit Kelenfölddel, így kiváltódik a Déli.

 

A hálózatok fő vonalát az egyszerűséggel "ér"-nek nevezem.

 

Északi ér:

Káposztásmegyer-Nyugati pu. vonala. föld alatt éri a Nyugatit s ott ketté válik (erről később). A felszabadult területen egészen a Hungáriáig egy fő út vonal keletkezik, mely mint sugárút szeli át ezt a területet. Villamos vonal nem szükséges, hisz ezen út alatt vasút-metróhálózat fog üzemelni, mely nagyobb csomópontoknál felszállási lehetőséget biztosít. Az expressz vonatok természetesen ezen állomások nagy részén nem áll meg. Ideális lenne egy 2 sínpár (összesen 4 vágány), mely közül a belsőket az expressz vonatok, a külsőket a "elővárosi" vonatok. A sugár út által feltárt területek közül:

 

Istvántelek: városközpont, lakónegyed, magasságilag alacsony irodaházak

 

Rákosrendező, észak (Vasúttörténeti park): irodaházas övezet, kis parkok (+Munkás krt.)

 

Rákosrendező, közép (Tahi-Szegedi közt): Tahi utca, a Béke út és M3 között úttá fejlesztése, Béke út és Népfürdő utca között csökkentett forgalmú sétánnyá fejlesztése (olyanra gondolok, mint Miskolcon a Szinva patak). Városi közpark létrehozása. Teleki Blanka utca megszűntetése, Szegedi út összekötése Nagy Lajos király útjával. A Nagy Lajos király úti villamos tovább vezetése Szegedi út-Gömb utca-Teve utca vonalon, Árpád híd metró állomásig (Gömb utca, Röppenytű köz, Hajdú utca, Béke tér, Reitter Ferenc utca, Dévényi út, BVSC, Kassai tér megállókkal). Kacsóh Pongrác-Szegedi út-Nagy Lajos király útja kereszteződésben körforgalom. Főleg iroda negyed.

 

Rákosrendező, alsó (Szegedi-Hungária közt) + Vágány utca körzete: Kacsóh Pongrác felüljáró megszűntetése. Hungária krt. északra való eltolása Szent László utca és Erzsébet királyné útja között, a volt vasúti területen. Főleg iroda negyed, mini városközpont (+mexikói úti remiz), felhőkarcolók. Állatkert bővítése Vágány utca és az Új Hungária krt. felé. Szabolcs utca és Vágány utca között, ha ez lehetséges Új Vidámpark létrehozása. Mohács utca és Hungária krt. közötti területének újjáépítése (és egyben a régi épületek bontása). Mór utca és Hungária krt. közötti terület befejezése. Mexikó úti végállomás rendezése, összekötése az 1 villamossal.

 

Nyugati pályaudvar előtere, Szabolcs utca-Lehel utca-Ferdinánd híd-Podmaniczky utca-Dózsa György út: Dózsa György úti felüljáró bontása, Ferdinánd híd úttá alakítása. Bulcsú utca és Bajza utca; Victor Hugó és Székely Bertalan utca; Dévai utca és Munkácsy Mihály; Lőportál és Podmaniczky; Szabolcs utca és Ferdinánd út összekötése. MÁV kórház rehabilitációja. Kormányzati negyed, Párt székházak, politikai fórum. Közpark.

 

Nyugati Pályaudvar és környezete (Ferdinánd útig):  Westend és Podmaniczky utca között közpark. Podmaniczky utca térfallal rendelkezik mindkét oldalon. A volt vasúti járműjavító, mint „művészeti központ” funkciónál tovább (Lipót Művészeti Központ, LIMŰK). Nyugati Pályaudvar, mint üvegház és kiállító terem. Teljes körű rekonstrukció és műemléki felújítás. Podmaniczky úton villamos, mely délen a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos hálózatba északon pedig a Mexikói remízig közlekedik.

Innen a vasút-metró kettéágazik Kelenföld és Ráckeve, Csepel, Baja és Szabadka irányába (Berlini/Nyugati tér – Deák tér – Astoria – Kálvin tér – Boráros tér – Millennium Városközponton át)

 

Keleti ér

Gödöllő-Keleti pu. vonala. A HÉV vonalán közlekedik az Örs vezér térig. Ezen a szakaszon a HÉV vonal teljes felújítás alá kerül. Gödöllő állomás is átalakul ezáltal, hisz HÉV megállóból MÁV állomássá avanzsálódik. A HÉV vonal is módosul, az Ady Endre sétány alatt érkezik meg a buszállomás mögé ahonnan a 80-as vasúti vonalon megy tovább Miskolc s Debrecen irányába, ezáltal persze megszűnne a forgalom a 120-as vonalon. De Gödöllőnek lehetősége lenne a meglévő vasúti pálya és HÉV szerelvények felhasználásával agglomerációs övezetének tömegközlekedésének ellátása. Kőbánya-felső, Rákos, Rákosliget, Rákoscsaba és Rákoskert kiszolgálása villamos közlekedéssel történik.  Ez a vonal Asztalos Sándor utcán (vagy az Festetics György utcán) keresztül éri el a Keleti pályaudvart. Innen a Rákóczi-Kossuth villamos tengelybe csatlakozik. A Gödöllő-Örs vezér tere szakaszra ugyanaz a koncepció (4 vágányos vonal) érvényes mint Káposztásmegyer-Nyugati pu. vonalra. Ez esetleg az útszerkezet átalakításával is kialakítható. De Örs vezér tere előtt a vasútnak mindenképpen föld alá kell költöznie.

 

Örs vezér tere és Mexikói út között lenne kialakítva szintén föld alatt egy 4 vágányos rendszer. Ez a vonal a kettes metró vonalon folytatódik, a következő módon. Az expressz vonalak a kettes metró vonal vonala alatt haladnak tovább Keleti érintésével Kelenföld irányába (Keleti-Kálvin tér-Móricz Zsigmond tér-Kosztolányi Dezső tér-Kelenföld állomásokat érintve). A normál vonal tovább megy Keleti pályaudvarig Stadion állomás érintésével. Stadion állomás egyben végállomás is, kihasználva a belső két vágányt. Keleti pályaudvarnál „áttörve” a négyes metró vonalának szakaszán megy tovább a normál vonal, érintve Rákóczi tér, Kálvin tér, Gellért tér, Móricz Zsigmond tér állomást, s ér el Kelenföldre. Sajnos a M4 szerepe alapvetően az kellet volna lennie, hogy összekösse vasúton a Keletit s Kelenföldet.

 

Bizonyos értelemben felszabadult volna három állomás is, Kelenföld, Keleti és Déli. A Déli elhagyásával, a kettes metróval Kelenföldi hosszabbodott volna meg itt alakult volna ki Buda Kulturális Centruma. A Márvány utca és a Magyar Jakobinusok tere közt jönne létre Buda Kulturális Centruma. Ideköltözne a Néprajzi Múzeum (Néprajzi Múzeum és Könyvtár + konferenciatermek), illetve a Nemzeti Galéria is. Sőt, mivel valahogy úgy rémlik, hogy a LUMÚ csak a külföldi kortás műalkotásokkal foglalkozik, így erre a területre akár kerülhetne egy Modern Magyar Művészetek Múzeum is. Ezen kívül, egy modern filmszínház, illetve egy Budai Központi Szabó Ervin Könyvtár is ide kerülne. És persze irodák, lakások illetve park. A Márvány-Hegyalja között pedig sport funkciók kapnának helyet. (plusz ha lehetséges a Novotel át kéne költöztetni a Csörsz-Hegyalja út közé, a sportpálya helyére, és a Gesztenyés kertet pedig a lebontott Novotel helyén bővíteni).

 

Kelenföldön jöhetne létre a EXPO új modern területe, hisz egyfelől intenzív kapcsolatban az autópályákkal, közelben van a Duna is (az Etele út, mint tengely a Dunára). Másfelől folytatódnának a felhőkarcolók felhúzása is. És ezen a területen kapna helyen kapna helyet a Budai Központi Buszpályaudvar, mely kiszolgálná egyfelől a budai agglomerációt másfelől pedig a Dunántúli területeket is. A vasút a Csákvár utcáig föld alatt haladna, utána a törökbálinti vonal felszínen folytatódna, az érdi pedig XI. kerület döntése alapján vagy föld felszín felett vagy földfelszín alatt. Mindkettőnek megvannak az előnyei.

 

Keleti pályaudvar fejlesztésének másik kulcsprojectje a Józsefvárosi pályaudvar. Más pályaudvarokkal ellenétben a funkció itt helyben van. Ez pedig a Puskás Stadion és a Aréna, vagyis a budapesti olimpia lehetséges területe. Persze mondják sokan tegyük Csepelre a nagy semmi közepére, rögvest a szennyvíztisztító mellé. Véleményem szerint ez így nem teljesen korrekt. Hisz a Keleti és közvetlen környezete rendelkezik minden olyan funkcióval mely az olimpia megkövetel. A Margit-szigeti uszodai területek könnyen megközelíthetők metró és 4-6 villamossal. Olimpia falunak kiváló Józsefvárosi pályaudvar, mellette lévő Ganz-Mávag örökség pedig előbb vagy utóbb (mielőtt lakóparkok lakják be, s minden elvész mely onnan örökségünk) hozzá kell nyúlni. Hát itt a remek alkalom, hisz itt el lehet helyezni a TV és Rádió székházakat, múzeumokat és persze lakásokat, irodákat is és persze parkokat. Így az olimpia négy alapegysége közül máris kettő adott, a szórakoztató negyed + sajtó központ, illetve a olimpia falu. Ezzel Józsefváros is nyer, hisz a környezet is rehabilitálódhat (emelkednek a lakásárak, vagyonosabb rétegek beköltözése). A Dózsa György út vágányok alatt éri el a Kerepesi utat, s onnan az Asztalos Sándor úton keresztül éri el a Salgótarjáni és Kőbányai utat. E kapcsán lehetőség nyílik egy villamos vonal létrehozására, mely összekötné a sajtó-szórakoztató negyedet a belvárossal a Dózsa György úton át. A Keleti teljes hátsó frontja az Olimpia által szükségeltetett építményékkel lenne teleépítve, illetve ehhez csatlakozna az EXPO által felhagyott terület beszövése az olimpiai területbe. Mivel a M2 remíz is megszűnne, így a területhez tartozna a buszvégállomás, az BKV irodaház és a remíz is. Illetve fejlesztés alá kerülne az Asztalos Sándor és Pongrác út közti terület is. A Baross téren a mostani buszmegálló illetve a pályaudvar előtt terület parkosítva lenne. A pályaudvar épülete lenne az olimpiai reprezentatív épülete, kiállítások, előadások illetve megnyitások helyszíne. A kórházi ellátást a felújított Péterfy és MÁV kórház biztosítaná.  A bevásárlást pedig az Aréna Pláza :P. Fontos szerep jut a már meglévő reprezentatív tereknek és utaknak is, ilyen pl. az Andrássy út és Hősök tere is. A Rákóczi-Kossuth-Thököly/Kerepesi tengelyről később lesz szó (ez később mint Erzsébet-tengely szereppel majd).

 

Ez a három vonal az alapja annak a vasút-metró-HÉV hálózatnak (röviden csak vasút-metró), melyen szerintem érdemes elgondolkodni. Ezen kívül fontos még egy vasút vonalat megemlíteni ez pedig a Aquincumot érinti vasút vonal. A híd felújításánál elsődleges szempont kellet volna lett a vasútvonal korszerűsítése, mely ebben az értelemben 1 sínpárt jelenti (vagyis kettőt). Mivel egyfelől ez nem valósult meg, másfelől Lágymányossal ellentétben itt nem fér meg a vasút és a közút (itt található a Római úti ltp., az Aquincumi romkert, Gázgyár lakótelep és Gázgyár, melyek körül ölelik a vasúti terültet így vagy vagy alapon működik a terület). A vasút vonal egyfelől mehet Árpád-híd metróállomás érintésével (ez egy éles kanyart jelentene a Hajógyári sziget irányába), éri el a Nyugatit, ahonnan a már említett nyomvonalakon megy tovább. Másik verzióban Buda észak-déli metróvonalának lehetne a gerince, persze itt kérdés mely állomások alkossák ezt a vasút-metróállomást, s melyre folyón nyomvonala. Mindenesetre, mivel Aquincum felső vasútállomás föld alá került, így a HÉV állomással is ez történik, így megtörténik, melyet mostanság ötös metrónak neveznek, kissé másképp, hisz a HÉV-nek lehetősége lesz Csepel felé menni, de akár mehet Gödöllő felé is. De a vasút(-metró) is mehet Szentendre felé. Az átjárások lehetősége sokféle. És ebben különbözik a jelenleg meglévő ötös metró koncepciótól. Nem metró épülne, hanem egy metró-vasút.

 

A Gázgyárról folyamatosan folynak a viták zajlaki, Bécsben hopp megcsinálták, ugyanolyan ilyen területen, egy elismerésre való fejlesztést (itt és itt). Nálunk meg nem történik semmi, sajnos ilyen a város, ha egyik ember kockafejű, akkor a tojásfejű tuti ellentmond neki, mondjon az bármit

 

Sajnos ez a helyzet.

 

A másik, amely szerintem egy érdekes, hogy ugye a BME Lágymányoson folyt szépen le, egészen a régen még „tóként” funkcionáló fél körre.  Itt jelenleg is tart a fejlesztés, míg az ELTE megelégedett két doboz ledobásával, a BME szépen körbe öleli ezen épületeket, sőt mint valahol memóriámból kicseng, még a területfejlesztéseket is terveznek, ha jól emlékszem. És lám csodát, a Lágymányos Campus, még ily csekély formájában is, de vonzott. Vonzott egy kis parkot, az InfoParkot. A tudás magához csatolta felhasználást. Elég szép példa, szerintem.

 

Na mármost, ez fordítva is megtörténhet. Erre példa a Graphisoft Park, mely bejelentése szerint felsőoktatási intézményt hozz elvileg létre ezen a területen (ennek csak szöveges változatával találkoztam, látványtervekkel sehol). Ez lesz az Aquincum Technológia Intézet.

 

Úgy gondolom ez mind örvendetes meg minden, s a gázgyár masszát is szállítják (melynek szaga belengi a Pók utcai lakótelepet, s állítólag nem káros…), de mégis, mért nem már meglévő egyetem/főiskola rendszerébe épül be az Aquincum Technológia Intézet?

 

És itt jön, amiről írni szeretnék. Ugye a BME elfoglalja Buda déli oldalát, szépen lefolyva egészen a Lágymányosi hídig. De van egy másik Műszaki felsőoktatási intézmény is, ez pedig a BMF. Ennek jelenleg szétszórtan helyezkednek el épülete, egyfelől a III. kerületben (5 db épület) másfelől a VIII. kerületben (4 db épület) ezt koncentrálva lehet egybekovácsolni ezen a kis területen melyet Gázgyárnak hívunk. Ezzel létre jönne egy északi tudáspólus is, a délivel szemben, és meglenne észak InfoParkja is, ez lenne a Graphisoft Park.

 

Hogyan is nézne ki ez?

 

A terület birtokosa a főváros lenne, ettől bérmentve bérelni az főiskola. A főiskola és a Graphisoft Park megegyezés alapján, a főiskola előadó és szeminárium termeket biztosít a Graphisoft Parknak, melyben oktatást folytathat.

 

A terület felosztása a következő képen alakulna (lásd térkép):

Főiskolai blokk:

1. Heltai Ferenc téren kapna helyet a főiskola adminisztratív funkciói (pl. dékáni hivatal, TO stb.), az óratoronyban körpanorámás kilátó (üveg „kalappal”), illetve a három kis toronyban (szintén üveg „kalappal”) kapna helyet az étterem, kávézó és diák centrum
2. A Légszeszgyár-Gázgyár-Schön-Bernauer utca által határolt területen kapna helyet a Neumann János Informatikai Kar
3. A Légszeszgyár-Gázgyár-Schön-Bernauer utca által határolt területen kapna helyet Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar és a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar (Pók utcai átjáró mellett)
4. A Reichl utca-Hajógyár sétány-Weiss utca által határolt területen kapna helyet a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar
5. A Hajógyár sétány-Weiss utca-Légszeszgyár utca által határolt területen kapna helyet Keleti Károly Gazdasági Kar

Kollégiumi blokk

6. A Gázgyár-Keled utca kereszteződése és környéke, ősztől-nyár elejéig, mint kollégium, nyár elejétől, mint hotel.

Múzeumi blokk:

7. Reichl utca-Légszeszgyár utca-Gázgyár utca-Hajógyár sétány által határolt területen kapna helyet Magyar Műszaki Tudományok Múzeuma (MAMŰT) illetve a Magyar Építészet Múzeuma (MÉM), illetve mind két múzeum könyvtára és kutatóhelye

 

Véleményem szerint így.

 

Közlekedés

 

Mivel Búsnak folyton probléma a közlekedés, az Campus elérhetősége jónak mondható, talán jobbnak, mint a Lágymányosi Campusé. A Jégtörő út a rakparttal tart kapcsolatot, sokféle buszjárat jár arra felé, melyek kis módosítással erre felé is el tudnak kacsingatni. Emellett a vonat Aquincum-Nyugati között jár így azt is fel lehet használni (sőt a hídon magán is át lehet sétálni-biciklizni). Ezen kívül még a környék infrastruktúrájához hozzátartozik a HÉV is. Illetve ha van Infobusz mért nem lehetne GázgyárBusz is?

 

Másfelől, de erről majd később lesz poszt, terveimben van egy Gázgyár-Clark Ádám tér között járó ’KulturálisFAV’ (KultFAV) melynek pesti példája a MillenniumiFAV (MillFAV). Ehhez persze még van egy két lépés (pl. Észak-Déli Budai Metróvonal) amit meg kell tenni, ezért is lesz erről később szó. A KultFAV végállomása a Óratoronynál lenne (Gázgyár-Óratorony megálló). Egyébként bécsi gázgyár projecthez is járt metró.

 

Fedezet

 

Az BMF szétszórt ingatlanállománya, kollégiumok kivételével az önkormányzatok tulajdonába kerülnének, melyek hozzájárulnának a BMF-Gázgyár Campus költésegeihez, valamilyen formában. Az önkormányzatok az „megörökölt” ingatlanállománnyal bármit kezdhetnek, de el nem adhatják, a műemlék épületeket pedig le nem bonthatják.

 

Pl. a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar épülete (Népszínház u. 8.), mely eredetileg a BME elődjéhez tartozott, a VIII. kerület helytörténeti házaként is funkcionálhatna, itt kaphatna helyet maga a hivatal is (hisz a Blaha Lujza tér, mint a VIII. kerület kapuja is funkcionálhatna) illetve közösségi ház is helyet kaphatna benne (pl. internetszoba, könyvtár, kis-színház stb.).

 

A kollégiumok, árverésre bocsátanak, így akár a kezdeti árnál többet is ki lehet csikarni, a szerződése bérlemények pedig felmondásra kerülnének.

 

Vagyis teljes koncentráció történne meg a Főiskola esetében.

 

Mit kell nyújtani a III. kerületnek?

 

Segítenie s nem hátráltatni kell a munkálatokat. De kikötésekkel (pl. szabad átjárás a Campuson, híd a Hajógyári-szigetre, a kollégiumok átadása nyáron stb.) élhet, de csak teljesíthetőkkel. Meg kell csinálni a környező úthálózatot, a Keled utat „kiegyenesíteni”, a Gázgyár utcát kiszélesíteni, bicikli sávot építeni a vasúti töltés elbontani és meg kell építeni a három átjárót is (Sújtás, Gázgyár, Pók).

 

Mért is jó ez?

 

Egyfelől végre pont kerül egy hosszú huzavona végére. Megújul a Gázgyár teljes komplex területe, híd épül a Hajógyári szigetre, fellendül a környék is, mely újabb beruházásokat generál. BMF-nek „csökkenhetnek” a költségei, hisz koncentráltan van az ingatlanállománya. A Gázgyár területe, nem csak mint Campus, de mint a Római-part folytatásaként sportcentrum is lehet (persze, az tény hogy a Római-part sportos vonalát a lakópark építkezések rendesen kikezdték…). És ráadásul két múzeum is új teret s helyet nyer. Ami nem elhanyagolandó.

 

Ez mind csak terv, de szerintem kivitelezhető és gazdaságos is.

 

Egy kérdés a végére, szerintetek melyik egyetem/főiskola van még ilyen elszórt helyzetben?

 

Nagy büszkén ecseteli Óbuda vezérembere, felújítjuk a Faluházat. Remek. „886 darab lakást, 15 lépcsőházat és több mint 3000 lakót érint.” Szóval ennyi ember „rángattak bele” avagy sem ebbe a projectbe, mégis van egy olyan érzésem nem mindenkinek nyerte el tetszését, tény 40% a spórolás. De vajon az ingatlan értéke nő? Érdemes ilyenbe fektetni?

Nagyon „happy” lett mindenki lehet panelt felújítani, csuda jó dolog, de valamit elfelejtenek. Mint mindig. Ugye a panel, az panel. Aki él, vagy élt benne tudja milyen. Halljuk a szomszédot, nyáron melegünk van, télen meg magas a rezsi, és általában rossz az elosztása a lakásnak. Felújítjuk az még rendben, de belsőleg is megújul? Megújulhat? A szomszéd még mindig hallgatható lesz, hiába a külső szigetelés. Szóval nem hinném, hogy ez a legmegfelelőbb megoldás. Plusz lehet egyesek emiatt adósságba is keverednek, ami nem feltétlenül jó.

Így szerintem kategorizálni kell a paneleket. Öt emelet felett szanálás, alatta felújítás. Illetve figyelembe kell venni a korát, állagát, illetve ingatlan piaci értékét is, hisz minek abba pénzt fecolni, melynek értéke minimális, még a felújítás után is?

Másfelől elengedhetetlen, hogy a városképbe „visszaszelídítése”. A panelek, véleményem szerint sokszor „rombolják” környezetett. Tényként el kell ismerni, olyat, mint egyes lakótelep nyújtanak, olyat a mai modern lakótelepek nem tudnak felmutatni. Szerény személyem a Római úti/Pók utcai lakótelepen lakok, s van itt minden, óvoda, iskola, kellemes Duna part, hatalmas zöld területek, játszótér „mini bevásárló központ”, plusz nyílt egy posta is. Ezeket egy modern lakótelep (pl. Marina part) nem valószínű, hogy megadja, sőt…. (erre mint javaslatom volt, ez volt a községi adó)

Szóval összegezve, véleményem szerint a Faluház felújítása, felesleges. Vannak olyan területek (pl. Római part, Római parti gát, Gázgyár, Gázgyár lakótelep, Fő tér és környezete, Hajógyári-sziget) melyek jobban megérdemelnék a támogatást, mint egy „ilyen” panel.

 

De akkor mi legyen vele?

A környezete, itt főleg a Bécsi út csendes kisvárosias környezetére gondolok, inkább egy kisvárosias környezet kíván meg. Ez a „lakótelep övezett” egyébként két részből áll, így első ránézésre. Egyfelől az Újlaki téglagyár felszámolt területén emelt tíz emeletesek, másfelől a régi „falusias” Óbuda eldozerolásával kialakult terület „újrahasznosítása”.

Úgy gondolom a terület több részre is osztható.

Egyfelől a Bécsi út-Ürömi utca-Újlaki rakpart-Vörösvári út által határolt terültre, mely inkább, mint új „Tabán” tudnám elképzelni újjászületését, hangulatos kis házakkal (1-2-3 szint + tetőtér), kiülős éttermekkel, és kulturált „ivodákkal” (:)). Így a Szőlő utcai ingatlan is szanálás alá kerülne, illetve a legtöbb panel ház is, egy erős szűrés után.

 

A másik terület pedig a Vörösvári út-Szentendrei út-Keled út-Pomázi út-Bécsi út által határolt terület pedig, mint szolgáltató-iroda és lakónegyedként tudnám elképzelni. Ehhez hozzá tartozna a Flórián tér rendezése, a Szentendrei és a Vörösvári útra néző panelek szanálása, s irodaházak felhúzása (lásd mint a Váci út), mely mint hangszigetelő falak funkcionálnak s védik a beljebb lévő területeken elhelyezkedő lakóépületeket (4-5 szint + tetőtér).

A Bojtár utca-Kunigunda útja kereszteződés környezettét, mint szolgáltató központ funkcióban nyerhetné el funkcióját, illetve a MTV mellett a Magyar Rádió ideköltözetésével is célszerű lenne. A Bogdáni-Szentendrei út kereszteződésében lévő buszpályaudvart pedig érdemes kiváltani (a 86-os busz mehet Békásmegyerig, a 106-os pedig az Árpád híd helyett mehetne Nyugati Pályaudvarig (oda a Váci úton, vissza az Árpád Lajos-Pacsirtamező útvonalon)), területét pedig végérvényesen rendezni (lehetőleg ne valami „plázával”).

Valahogy így képzelem el.

 

Felmerül persze a kérdés, mi legyen, azokkal kiknek költözni kell. Ehhez persze nem elég az önkormányzat, egy bizonyos hitelkeret is kell. Itt fontos kiemelni, hogy a lakók elköltöztetését, mindenképpen az önkormányzatnak kell elválnia. Így nagy részben minden botrány elkerülhető, hisz a befektető nem mindig kedves ember. A lakásokért a piaci ár + 2 millió (bánat pénz/költöztetési pénz). Az épület, mint aszfalt anyag hasznosítható, illetve lehet tartani egy „bolhapiacot” az épületben maradt tárgyakat ahol az épületben maradt tárgyak lehet eladni.

Összegségében, a Szőlő utca panel felújítás szerintem felesleges pénz kidobás, s inkább egy komplexebb városfejlesztési koncepciót kéne kialakítani, melyben a panel kérdésre is választ talál, nem csak a harmadik hanem a többi kerület is.

 

 

Ma egyetemen urbanisztikáról is szó volt, építészetről is. Ekkor került "gondolatkörömbe", hogy mi lenne, ha teljesen új alapra helyeznék a "Városháza - gondolatot". A terület, melyet a jelenlegi városháza lefoglal, sokan sokféle képen gondoltak, s e gondolatok közt a teljes bontás is felmerült.

Koncepcióm: a városháza teljes bontása, kivéve a Városháza utcai "térfalat", melyben a Székesfővárosi Múzeum kapna helyet, térképekkel, makettekkel, fényképekkel és minden egyébbel mely a város múltjához kapcsolódik (--> BTM). A maradék terület, 50% alá 4-5 szintes mélygarázs kerülne, mellyel együtt a környéken megszűnne a parkolás, hisz van hova letenni az autót.

Városháza: a terület maradék részének ~40-30%-án épülne fel egy reprezentatív, "városházatoronnyal" rendelkező, modern vagy "történelmi stílt" alkalmazó épület komplexum, melyben helyet kapna a Fővárosi Önkormányzat, és az V. kerületi önkormányzat illetve, ha hely engedi, akkor a VI., VII. és a VIII. kerületi önkormányzat, vagyis a "belváros". Ezen kívül reprezentatív termek, üzletek a földszinten és kiállító termek, ahol pl. a fontosabb projectet bemutatása kapna helyet, akár mint kiállítás, akár mint "bemutatás".

A maradék ~60-70%-on park terülne el, ahol karácsonyi vásártól kezdve a fesztiválokig minden fajta rendezvényt meg lehetne tartani.

Városháza - egy gondolat nagyobb térképen való megjelenítése

Tény és való, rombolás történik, de mégis marad valami. Valami és egy új "létesítmény" mellyel, e kor megteremtheti a saját "Andrássy útját".

Városháza - egy gondolat /BDzsH/ nagyobb térképen való megjelenítése

ELTE-s vagyok, így lakhelyem a bölcsész-campus, az állítólagos Trefort-kert mely inkább beton. A XIX. század második felében kezdték kiépíteni, a bölcsészet először 1909-ben kapta meg. Tudni kell, hogy a Budapesti Tudományegyetemhez tartozott a Corvinus és a Semmelweis is. És hát mit ad isten, a Semmelweis idén végleg elhagyta a bölcsész-campust (eredetileg a campus területe egy természettudomány-műszaki-orvosi campus volt, később a műszaki részt a bölcsészet vette át, később pedig az egész természettudományosodott, persze ma már teljesen bölcsész).

Persze ha költözik valaki akkor hagy maga után nyomot. Ez ebben az esetben is megtörtént. A Semmelweis egy csinos kis épületet hagyott magára, melyet Skalnitzky Antal tervezett és 1873-76 között épült. 1977-ben kapott egy "ízléscsorbás" ráépítést. És hát most elhagyta, végleg.

"Az épületrekonstrukció becsült költsége 2010-es árszinten bruttó 1.692 MFt" írja a szenátusi bizottság, ami az épület meglátogatása után teljes mértékig elképzelhetőnek tartok. (külön érdekesség, hogy a szenátus, az egyetemi szenátus az 1950-es évekre teszi a ráépítést, míg a mszp épülettár az 1977-es évekre, melyet megbízhatónak tartok)

Az épület, miután rendbe tették, helyet kap az ITK, Médialabor, Amerikakutató Központ, Fulbright, Informatikai Igazgatóság és múzeumi blokk, szóval minden, ami csak eszébe juthat az embernek. Véleményem az, hogy megint kapkodás történik, s megint semmi sem lesz "megtervezve". Hisz a Médialabornak a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet mellett lenne hely, a Fulbrightnak a Angol-Amerikai Intézet mellett. Az ITK kérdése megint érdekes felvetés, hogy itt van-e hely. BDzsH-val beszélgetés közben mutatta nekem két, régi, de megfogható ingatlant, mellyel akár az Egyetem ingatlan állományát is bővíthetni lehetne. Tudomásom szerint az TÁTK jelenleg nem a legjobb "elhelyezésbe" került, így nekik a lenne "átadva" a Puskin utca 4., a Puskin utca 6. pedig az bölcsészet és a TÁTK adminisztratív funkciót kapna helyet, emellett a dékáni hivatal, és TO. A PPK illetve a Q, Eötvös Kiadó, és az ITK pedig egy "két-házas" megoldásban kapna helyet a Dob utcában, két jelenleg üres telken.  Maga a SOTE épület pedig megkaphatná egy szak akár, pl. a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet és a Művészettörténeti Intézet. De fontos hangsúlyozni, hogy maga a campus is tematizálásra szorul, hisz a jelenlegi beosztás "szétszórt".

Puskin utca 4.

 

 

 

Puskin utca 6.

 

És akkor most a lényeg, a belső:

SOTE Tömb

Szenátusi döntés

Puskin utca 6.

Puskin utca 4.

Budapest közigazgatás

 

Magyarországon három típusú „település” van:

1. Főváros
2. Nagyváros
3. Város
4. Járás

 

Járás, olyan települések halmaza melyek nem érik el az 50.000 ezer főt. Ezen járás lakók, egy járáspolgármester (6 évre), egy országgyűlési képviselőt (5 évre) és négy tagú tanácsot (6 évre) választanak egy személy listáról. A járáson belül minden teleülés rendelkezhet egy vagy több járást ellátó közfunkcióval, pl. óvoda, iskola, kórház illetve a járáson belüli tömegközlekedést a járási polgármester „tárgyalja meg” a közlekedési társasággal (pl. egy település az iskola funkciót kapja, s iskolabuszok a településekről összeszedik a diákokat, akiket el kell szállítani az iskolába, este pedig hazaviszik őket)

 

Város, olyan település mely eléri az 50.000 főt de nem éri el a 100.000 főt. A város egy polgármestert (6 évre), két parlamenti képviselőt (5 évre), és egy 6 fős tanácsot (6 évre).

 

Nagyváros, olyan település mely eléri az 100.000 főt. A nagyváros egy polgármestert (6 évre), három parlamenti képviselőt (5 évre), és egy 6 fős tanácsot (6 évre).

 

Főváros. Választ, egy régiókként és alrégioként egy-egy képviselőt (6 évre), mely alkotja a szenátust, ebbe a „Infrastrukturális és Közlekedési Civil Szövetség”, „Műemlékvédelmi és Városkép Civil Szövetség” illetve „Élhető Városért Civil Szervezet” is küld egy-egy képviselőt (6 évre). A szenátus választja a polgármester 6 évre, illetve „kisminisztériumai” vezetőit, akik lehetnek a szenátus tagja vagy más külsős személyek is. A Főváros közös tulajdona a szigetek (pl. Margit, Hajógyári). A képviselőknek régiókat kell képviselni, a régiót a régióvezető „vezeti” (~polgármester), tanácsadó testülete a alrégió küldöttek.

Buda régiói és alrégiói:

1. Észak-Budai Régió (ÉBR): Budakeszi út – Szilágyi Erzsébet Fasor – Margit körút – Duna – Budapest közigazgatási határ (az utak/utcák mindkét oldala a régiók „tulajdonát” képezik, így nem alakul ki olyan helyzet melyben az út/utca egyik oldala egyik régióé a másik a másiké) + Pesthidegkút
   1. Észak-Buda
   2. Óbuda
   3. ÉBR-Dél
2. Régi-Buda Régió (RBR): Margit körút – Alkotás útja – Budaörsi út – Villányi út – Bartók Béla út – Duna + Moszkva tér, Móricz Zsigmond tér, Gellért tér (de a BME épület együttese nem)
   1. Palota-várnegyed, Batthyány tér és környezete
   2. Naphegy-Gellérthegy és környezete
3. Hegyvidék Régió (HR): Budapest közigazgatási határa – Budakeszi út – Szilágyi Erzsébet fasor - Alkotás útja – Budaörsi út
4. Dél-Buda Régió (DBR): Budapest közigazgatási határa – Alkotás útja – Budaörsi út – Duna – Bartók Béla út
   1. Bocskai-Etele-Andor „körzet”
   2. Budafok
   3. Tétény

Folyt.köv.