Mi is az Erzsébet-tengely?
Az Erzsébet-tengely nem más, mint az Eskü/Március 15. tér és a Bosnyák-Örs vezér tere közötti útvonalak összefoglaló neve. (Szabad Sajtó útja, Kossuth Lajos utca, Rákóczi út, Kerepesi-Thököly út).
Három szakasza van,
- Belvárosi (Eskü/Március 15. tér – Baross tér)
- Olimpiai háromszög (Baross tér – Hungária krt.)
- Külvárosi (Hungária krt. kívül eső szakasz)
Elő szakaszok „rehabilitációja” (Buda)
- M7/M1 bevezető szakaszának a Egér úttól való szűkítése 2x2 sávosra (+ buszsáv ha igény van rá)
- Bartók Béla út meghosszabbítása a Budaörsi útig (Rimaszombati úton át)
- Beregszász úti körforgalom (B. B. út, Budaörsi út, M1/M7 bevezető)
- Budaörsi út és Lágymányosi híd összekötése a vasút mentén
- Budaörsi-Nagyszőlős úti körforgalom
- Zólyom utca és Bocskai út összekötése (Budaörsi út és Bocskai út összekötése)
- BAH© körforgalom (egy felüljáró részlet meghagyásával, mely mint kilátó pont funkcionálna)
- Alsóhegyi utca és Aladár utca összekötése a jelenleg üres telken át
- Döbröntei téri „körforgalom” (felüljáró rendszer szanálása)
Elvégzendő rehabilitációs övezetek Budán
1. Döbröntei tér
Rudas fürdő rehabilitációja, bővítése és fejlesztése a második világháború előtti állapotra, közvetlen kapcsolat létrehozása a Duna parttal (forgalom föld alá helyezésével), villamos megálló létesítése (Rudas fürdő megálló)
2. M1/M7 bevezető – Budaörsi út >> Iroda övezet - „budai Váci út”
A pesti szakasz
- Erzsébet híd – Sz. S. útja – Kossuth Lajos utca
Sávszélesség: 2x2 sáv + villamos-busz sáv (villamosokról később) + bicikli
A Régiposta utca vonalában mind a Pesti alsórakpart mind a Belgrád rakpart alagútba fut bele, mely egészen a Havas utcáig eltárt, ahol „előbukkan” s egyik ága a Ferenc József híd felé, másik fele pedig a Közraktár utca felé megy. („Ferenc Jóska alagút”). Villamos felszínen közlekedik.
Plébánia szakasz:
Március 15./Eskü tér egészen a Dunáig nyújtózkodik. Felújításra kerül a Belvárosi Plébánia templom, kulturált környezetté válik a romkert (akár díszkövezetben megjelenhet, az eredi erőd vonal). A tér maga parkosított, díszburkolattal ellátott, illetve helyreállításra kerül az Erzsébet emlékmű.
Duna utcai szakasz:
Egyszerűség kedvéért „Duna tér”. Helyreállításra kerül az eredeti támfal, így feltöltött terül alá kerülhet a mélygarázs, melyet a „Ferenc Jóska” felől lehet megközelíteni, illetve a hídról lekanyarodva. Itt kialakul egy „kis lámpás csomópont, mivel a mélygarázs közvetít a „Ferenc Jóska alagút” és a Kossuth Lajos utca között. A tér maga parkosított, illetve kialakításra kerül egy 10 busz tárolására alkalmas „sáv”. Duna tér szintén kinyúlik a Duna felé.
Klotild palotáknál az út a mélybe fut, egészen a Városháza utcáig.
A Veres Pálné utca és a Városháza utca között terül el a Kígyó tér, a Kígyó tér és a Reáltanoda utca között pedig a Ferenciek tere.
Ferenciek tere középére lenne áthelyezve a Nereidák-kútja. M3 Ferenciek téri megállója felszínre lenne hozva, modern üveggömbben, mely közvetlen a térre nyílna, itt kapna helyet egy BKV pénztár.
Az alagutat kihasználva lenne létrehozva egy „teherállomás”, melynél a környezet árufeltöltése megtörténne. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy parkolósávot, melybe a teherszállító kiáll, itt található egy teherlift, melybe az árut bepakolva felszínre hozhatja, ez közvetlenül a Királyi Bérház Ferenciek terére néző oldalában lenne kialakítva, a jelenlegi Smach területét „megcsonkítva”.
Fontos a kulturális funkció erősítése, így az Egyetemi Könyvtár fejlesztése is megtörténhet. A régi alagút rendszert kihasználva egy kétszintes mélyraktár lenne kialakítva, melybe a könyvtár elhelyezheti könyvállománya azon részét melyet raktározni kíván. A felszabadult helyeket, a szabadpolcos állomány bővítésére és konferencia-kiállító helyeket lehet létrehozni. Ezenkívül a Szép utca egyszintes ingatlanokat kihasználva, helyet kaphat a Egyetemi Levéltár, illetve egy „egyetemi kuckó”, melyet az egyetemisták alakítanának ki. Itt kaphatna helyet a Questura és az Eötvös kiadó is. Ezzel a Reáltanoda utca is csatlakozna az „Egyetemi Negyedhez”.
Fontosnak tartom a Irány utca-Reáltanoda utca sétáló övezetté alakítását, hisz ez is tengely a Dunára.
A Kígyó tér díszkövezett, melybe mintaként egy kígyó lenne belefutatva. Helyreállításra kerülnének a Ferenc József által adományozott szobrok is (Werbőczy és Pázmány), melyekhez a kövekbe kis „emléktáblák” is bele lennének téve. Ugyanígy emléktáblák lennének elhelyezve a tér neveiről különböző helyek. A tér maga díszkövezett, parkosított „sétatér”. („a tőke úgyis megtalálja a funkcióját” :))
- Rákóczi út (Astoria-Baross)
Sávszélesség: 2x2 sáv + villamos-busz sáv (villamosokról később) + bicikli
Az Astoria is átalakul. Körforgalom lép életbe, a metró feljárok (az aluljáró megmarad) az épületek integráns része lesz (árkádosítás megszüntetése), de az átkelés megszűnik az aluljáró privilégiumának, megtörténik a zebrák felfestése. Az Erzsébet híd felé érkező villamos megálló az Astoria Szálló mellet helyezkedik el, a Blaha Lujza tér felől pedig az East-West Irodaháznál (Astoria megálló).
Érdemes az a gondolatot megfutatni, hogy az Astoria Szálló – Kékcsempe Ház – Fehér-kőburkolat Ház és a East-West Irodaház közötti sávban egy mélygarázs bővítést létrehozni (East-West Irodaház mélygarázs). Ennek bejárata az „Üvegkalitka Irodaház”-nál lenne, az aluljáró alatt futva érné el a parkolót. Kijárata ~ Unger-háznál bukkanna fel (a zebra után). Ebben a parkolóban helyezhetné el Astoria Szálló vendégeinek, illetve a ELTE-BTK dolgozóinak és hallgatóinak gépjárműét. Ezáltal egyfelől egy sétány nyílna a Campus és East-West Irodaház között mely egészen a Puskin/Esterházy utcáig nyúlna (Eötvös/Pázmány/Mária Terézia sétány), másfelől a Campus megszabadulhatna gépjármű tároló funkciójától, így a Campus zöldesítése is megtörténhetne. Ezáltal egy újabb zöld terület éledne újjá a Belvárosban.
Síp utca. Itt szintén mélygarázsépítés kezdődne a Síp utca Dohány utcától „lefele” eső részén. Ez kinyúlna a Rákóczi út alá is. Ennek ki és bejárata a Síp utca Dohány utcától „lefele” eső részén lenne, mind a be- mind a kijárat a Rákóczi útra esne.
Blaha Lujza tér megújulása
Sírni fognak műemlékesek, s én is, de a Rókus Kórház bontásra kerül, kivéve a templomot s a műemlék „részleteket”. A kórház „integrálódik” Péterffy kórházba (úgyszólván a Erzsébet-Józsefváros Kórházba, mely a MÁV kórház mellet a belváros látja el egészségügyi téren). Stáhly utca, Vas utca, Gyulai Pál utca, Márkus Emília (Corvin/Rókus) utca), Stáhly utcától északra eső Somogyi Béla (Sajtószékház utca) utca sétálóutca lesz.
A leglényegesebb változás, mint ahogy az ábra is mutatja, hogy a Vas utca és az Akácfa utca között szintén föld alá kerül a forgalom. Az így keletkezett hatalmas teret (Rákóczi út, Blaha Lujza tér, Rókus kórház tömbje), egy új funkció tölti be, ez pedig nem más, mint a városigazgatás, vagyis a Fővárosi Önkormányzat ’Palotája’.
Az épület tükrözné Budapest építészeti fejlődését, így a Rákóczi úti homlokzat New York Palota és egy Győri Városháza „mix keverék” lenne, míg a Gyulai Pál utcán lefele haladva pedig a homlokzat modernbe csapna át. Gondolom egy ilyen „kevert” épület megalkotása egy profi építésznek nem gond. A funkciók is homlokzat szerint csoportzsolnának, míg a Rákóczi úti homlokzati oldalon helyezkednének egy a reprezentatív terek, addig a Stáhly utcai homlokzatban helyezkednének el a „dolgozó” helyek. :).
Érdekes gondolatfuttatás az is, hogy a BKV adósságának csökkentése érdekében a BKV átszervezet, csökkentet létszámú „szellemi állományát” ideiglenes a Városházára költöztetni, a BKV vezér szerepét a főpolgármester venné át (ez plusz fizetéssel nem járna), illetve két alpolgármester (Kötöttpályás közlekedési alpolgármester és Közúti közlekedési alpolgármester). Ez az állapot addig tartana, míg a BKV székház bérleti díja nem csökkenti nullára a BKV adósságát. Mindenesetre érdemes azon elgondolkodni, szükség van a BKV vezetés fenntartására, s nem elég-e a Városházáról irányítani? (persze ez normális viszonyok között érvényesülne legjobban, nem pártérdeki politikában)
A teret kisebb parkok öveznénk, díszkövezve lenne. A város fontosabb évszámai díszkeretben kapnának hely a díszkövezetben, melyhez leírás is tartozna. Fővárosi Önkormányzat Palotájának homlokzatát a város híres vezetői díszítenék, összesen 10 személy. A téren helyett kapna a Színház allegorikus szobra is. A metrófeljáró is, ha lehetséges szintén a Kígyó térhez hasonlóan üveggömbben végződne. Megszűnne az aluljáró, a közközlekedést a zebrák vennék át (árkádosítás megszűntetése). Megtörténne a Corvin Áruház felújítása.
Nagyberuházáshoz tartozna a Népszínház-Népopera/Nemzeti Színház helyén egy hiánypótló építmény (persze nem ragaszkodok a Népszínház-Népopera visszaépítéséhez, de ezt sem tartom elvetendő ötletnek). Ennek funkciója kulturális lenne, mondhatni a Fővárosi Művelődésházként funkcionálna. /szaggatott fekete vonal/
Fontos beruházás lenne a Népszínház utcai villamos vonal bevezetése a Kossuth-Rákóczi tengelybe. Ez persze természetesen a teret bizonyos szinten kettévágja, de kellő építészeti átgondolással is ez megoldható.
Körfogalom a Rákóczi-Erzsébet/József krt. esetén megfontolandó.
A Blaha Lujza tér és a Baross tér között lényeges változás nem történik. Lényegében a később említendő tömb rehabilitációt érdemes megemlíteni illetve a Köztársaság (Tisza Kálmán tér) rehabilitációját, hisz közvetlenül ez is kapcsolódik a Rákóczi úthoz. Mindekképpen megtartandónak tartom a Népoperát. Fontos lenne, a térnek „vonzó arculatot” adni, mely által elindulhat a tér „életesedése”. A tér közepét Tisza Kálmán szobra foglalná el. Akár az eredeti terv alapján is!
Baross tér már nagyobb falat. Mindenképpen egy Oktogon szerű körfogalom létesítését javasolnám, ezáltal a felüljáró bontása is megtörténhet (ugyanúgy ahogy a Nyugati esetén is ajánlatos lenne). A közközlekedést zebrák és aluljárók vegyesen szolgáltatnák.
A tér izgalmas építészeti megoldásokat ígér. A körfogalom zavartalansága érdekében a Huszár utcánál a villamos a föld alá bukik, és a -1-es szinten éri el a Baross teret (-2 mélygarázs; -3 metróaluljáró; -4 metrómegálló).
-1 szint – P+R (időjárás független megálló)
Villamosmegállók (Keleti pu. – Olimpia Kapu)
Metró és vasútmetró feljáró (lásd a „Vasút-metró, metró-vasút” című cikkemet)
Keleti Pályaudvar és a Kerepesi út között mélygarázs (-2-es szinten is)
Buszforduló-buszállomás, azon buszok számára, melyek a villamos bevezetése után igényben maradnak
Jegypénztárak (BKV, Volán, MÁV) illetve üzletek.
-2 szint – mélygarázs
-3 szint – metróaluljáró
A felszín is átalakul ezzel. A teret három részre oszthatjuk,
Thököly út-Keleti Pályaudvar-Kerepesi út által határolt háromszög
Ez lényegében füves park lenne, Baross Gábor szobrával, mely eredeti helyén lenne elhelyezve (lásd archív felvételek). A park egészen a Keleti pályaudvar bejáratáig húzódna, a gépjármű forgalom lényegében megszűnne (kivéve tűzoltóság, mentők illetve rendőrség).
Thököly út-Keleti Pályaudvar által határolt derékszögű háromszög
Fásított park.
Keleti Pályaudvar-Kerepesi út közötti terület
Fásított park.
- Olimpiai Háromszög (Thököly út-Stefánia út-Hungária krt.-Kerepesi út)
Sávszélesség: 2x2 sáv + villamos-busz sáv (villamosokról később) + bicikli
Lényegében ez az Olimpiához szükséges feltételek, részletes, de nem részletekig menő passzusa.
Az Olimpia második kapuja (vizuálisan is) a Dózsa György út-Thököly út-Istvánmezei út találkozásánál kapna helyet, mely kontaktban állna a Felvonulási és a Hősök terével is. Sajnos e „kapuképzés” a lakótelep építés következtében akadályokban ütközhet.
A Dózsa György út e kapunál a föld alá kúszna, egészen a Kerepesi útig, ott térszínben találkozna a Kerepesi úttal, s ezután az Asztalos Sándor út vonalát követné (mivel a vasút ezen területen megszűnt így egy közép- és oldalt fasoros sugárút jönne itt létre). Ez az útvonal a Kőbányai út-Könyves Kálmán krt. kereszteződésbe futna bele, természetesen körfogalom formájában. (1.)
Erre vízszintes utak lennének a Stróbl Alajos utca meghosszabbítása a Fiumei útig. A Salgótarjáni utca, mely a Fiumei úttól egészen (Albertirsa úton át) a Fehér útig illetve a Keresztúri útig „érne”.
Ugyanilyen fontosságú út lenne a Pongrác út/Barabás utca-Albertirsa út/Korponai utca/Vaspálya utca egyesítése és a 4-es főútba való bevezetése (Ferihegyről így közvetlen, forgalmat nem zavaró út alakulna ki az Olimpiai területekre illetve a Belvárosba). (2.)
E két új út között (az egyszerűség kedvéért Aréna út (1.) és Dreher Antal út (2.)) megtörténne a terület rehabilitációja és fejlesztése („újjáépítése”). Fő funkciója a sport körül mozogna (sportpályák, sportszállók, edzőtermek). Természetesen, ahol lehet, parkos tereket is kell alakítani.
A másik fontos tömb rehabilitációs a Thököly út- Verseny utca-Aréna út által határolt tömb lenne.
Ezután már csak a Keleti Pályaudvar hátsó vastengerének feltöltése marad hátra. Itt lényegében, az olimpiai létesítmények kapnak helyet, nagyvalószínűséggel a szálló sor a Kerepesi útra „nézve” fogja elfoglalni „helyét”.
- Külső szakaszok, Bosnyák tér és Örs vezér tere
Sávszélesség: 2x2 sáv + villamos-busz sáv (villamosokról később) + bicikli
Fogalmak:
Metropolis: fő jellemzője a felhőkarcolók, magas házak illetve tágas ligetek. Főleg iroda negyed
Nagyvárosi: 4-5 szintes épületek, főleg irodák, de lakások is. Parkok.
Kisvárosi: 2-3 szintes bérházak, parkok.
Thököly út, lehetséges projektek
- Thököly-Hungária-FranciaMexikói kereszteződés
Egy hosszúkás teret lehet itt kiképezni. Érdemes végig gondolni a környezet építészeti értékét, illetve az ehhez adható értékeket. Itt egy metropolis-nagyvárosi koncepció elképzelhet, kapuképzéssel (~Madách út) is akár.
- Thököly-Róna kereszteződés
Nagyvárosias, mégis a kisvárosi koncepcióhoz húz. Mindenképpen érdemes a Róna utcát is fejleszteni (közép- és oldalt fasoros félkörút) kivezetni egészen a Kerepesi útig.
- Bocskai tér
Egyértelmű rehabilitáció. Meg kell alkotni a „teret” s ehhez funkciókat is adni (pl. közigazgatási csomópont, kiskereskedelmi csomópont (nem pláza!)) ehhez kellékként a villamosremízt érdemes áttervezni. (a remíz és az egyéb funkció nem zárja ki egymást). Ezzel szemben létrejöhet a „szakrális tér”, a park állapotának fejlesztésével egyetemben.
Mivel a Bosnyák utca ketté lett vágva érdemes újraegyesíteni (Rózsavölgyi utca). A Csömöri út – Bosnyák utca között egészen a Szuglói körvasút sorig érdemes egy relaxációs-reaklációs-sport-wellnes zóna lenne. Parkokkal, sport területekkel, úgyszólván egy „csendes zóna”.
Ezzel be is zárult úgyszólván a kör. Itt búcsúzunk az Erzsébet-tengely Thököly szárnyától.
Kerepesi, lehetséges projektek
Fontosabb csomópontok melyek lényegében (természetesen a Olimpia építkezések módosítják környezetüket, pl. a Stadionok metróállomást) változatlanok maradnak nem kerülnek részletezésre (Kerepesi-Aréna, Kerepesi-Hungária).
a. Kerepesi-Dreher Antal-Fogarasi-FranciaMexikó-Albertirsai csomópont
Egy nagyvárosi csomópont. Mindenképpen metropolis jelleget kellene, hogy öljön, de emellett a meglévő épületállományhoz igazodó nagyvárosi stílus is dukál. Körfogalom szerintem ajánlott.
b. Kerepesi-Róna kereszteződés
Érdemes a Róna utca esetében tovább gondolni az út vezetését, az Ügető mellet, mint feltáró út egészen a Fehér útig (mint említettem a vasút-metró cikkben, a metróremíz itt megszűnne). Változás a remíz területén történő építés után áll be.
c. Örs vezér tere
Itt történik a legradikálisabb változás. A Kerepesi villamos vonal becsatlakozik a Nagy Lajos király utcai és a Fehér úti villamos hálózatba. Szintén „szintezés” lép érvénybe itt is (mint a Keleti pályaudvarnál)
-1 szint: volt metróállomás alatt létrejön a buszállomás, mely egyfelől BKV másfelől VOLÁN járatok „használnak”. Idetörténik az összes buszvégállomás áttevés (legyen az troli vagy szimpla busz).
Ezen a szinten kerül kialakításra egy mélygarázs is, de ez az IKEA-Sugár előtti terület alá. Ez a mélygarázs egyfelől kiszolgálja a lakótelepen élőket, a környék lakosait (P+R) illetve a áruháznegyed forgalmát is.
-2 szint: mélygarázs
-3 szint: Vasút-metró szint
Felszíni rendezés kapcsán parkosításra kerül sor az IKEA-Sugár előtti területen. Kerepesi-Fehér vonalon metropolis jellegű építkezések lennének, melynek „koronája” az jelenlegi BKV magasház helyén épülő „felhőkarcoló”, mint „városszimbólum”. A piac, vagy a jelenlegi helyén marad, vagy az Örs csomóponthoz „közelebb húzódik”. Beljebb az Ügető és a irodaövezet között, pedig az Olimpia itteni intézményei lennének elhelyezve.
Itt be is fejezem (7. oldal!) a területek elemzését, s rátérek a közközlekedés fejlesztésében, mely konkrétan a villamos hálózat „újjáépítése”.
Lényegében a villamosok a buszokat váltanák ki. Ez főleg a Szabadsajtó-Kossuth Lajos-Rákóczi tengelyre igaz. A Kerepesi úton haladó villamos vonal (Baross tér-Örs vezér tere) egyfajta szolgáltatás fejlesztés, mellyel egyfelől az Olimpia lenne kiszolgálva másfelől a lakótelepek. Fontos előrelépés a Népszínház utcai és a Festetics György utcai vonal beszövése a villamos hálózaba. Thököly úti villamos vonal végállomása a közlekedésmérnökök dolga kijelölni (akár a Pólusig is elmehet!). Ami még fontos, hogy a Erzsébet híd budai hídfőjétől a villamosok a budai végállomásokig mennének (számozástól függően, természetesen), pl. Batthyányi tér (később Bécsi út), Hűvösvölgy, Farkasréti temető stb..
A villamosok ezzel zárnám.
Még fontos városfejlesztési program az, hogy ne csak ezen útvonalak újuljanak meg, hanem történjék meg az út épületállományának fejlesztése, a >>tömbrehabilitáció<<. Ne csak külsőségben újuljanak meg a házak, hanem belsőleg is. Ahol lehet a szoba-konyhás gangokat egybe kell bontani, nagy közös udvart létrehozni. Tetőtér beépítést a ház javára fordítani (bértető program =)).
Írásom végeztével, köszönöm türelmedet, hogy végigolvastad. Remélem hasznos volt.
Üdv,
Sadia-Mintti
